Marokkó

Rabat

Bizony, már utazásunk utolsó napjánál járunk. Ezen a napon Rabat és Casablanca városában tettünk egy gyors látogatást. Rabat Marokkó fővárosa 1912 óta - királyi székhely -, bár messze nem a legnagyobb város az országban.

Az egyik fő látványosságnál kezdtünk, amely részben új építésű, amellyel Rabat fővárosi rangját igyekeztek megadni. Ez V. Mohamed mauzóleuma, aki a kettővel ezelőtti király - a jelenlegi király nagyapja - volt. Szép, elegáns fehér márvány építmény, stílusában igazi marokkói, időtlen, nem mondtam volna meg, hogy a XX. században épült. Vele szemben a Hasszán-torony viszont nagyon régi, egy be nem fejezett mecset minaretje. A téren pedig a hatalmas bejezetlen mecset oszlopai sorakoznak.

A mauzóleumba elég nehezen jutottunk be, be volt zárva, aztán az őrök össze-vissza beszéltek, amikor megkérdeztük, hogy mikor nyit ki, végül néhányan taxival mentünk vissza a város más részéről. Megérte. Belülről is csupa márvány, méltóságteljes, a kapuknál piros ruhás díszőrség. A látogatók nem annyira külföldi turisták közül kerülnek ki, hanem marokkóiak jönnek el megnézni.

Innen a medina, kasba (erőd) felé sétáltunk, amelynek teraszáról az Atlanti-óceánra lehetett rálátni. A medinában voltak szép részek, kék-fehér színösszeállítás dívik errefelé.

Egyébként Rabat a kellemesebb városok közé tartozik, elviselhető nyüzsgéssel. Itt épül az ország első villamosvonala.

Rabatban találkoztunk egy magyar sráccal is. Nem sok ilyen alkalom volt Marokkóban (bár magyarok mindenütt előfordulnak, mint tudjuk): először Marrakes főterén reggelizés közben járt arra néhány magyar fiatal, akikkel aztán még aznap, 200 kilométerrel és 10 órával később, Ait Benhaddouban is összefutottunk. Itt Rabatban egy magányos magyar volt (pontosabban egy fekete sráccal ment az utcán), megörült amikor magyar szót hallott. Kiderült, hogy már régóta Marokkóban van, talán 4 évet mondott, nem emlékszem pontosan. Arra a kérdésre, hogy na és mit csinál itt, azt mondta, napozik, és vigyorgott. Vezetőnk szerint kábítószercsempész volt, tutira.

Casablancát a következő bejegyzésre hagyom.